Alexander Rybaknak időnként nyomasztó gondolatokkal kell megküzdenie, Aftenposten 2018.02.22.

Rohanó gondolatok
Alexander Rybak, a művész

Alexander Rybaknak időnként meg kell küzdenie nyomasztó gondolataival. Most visszatér a Melodi Grand Prix-be

– Elnézést, amiért kicsit hallgatag vagyok. A szokásos hétfő-hangulatom van. Sok nyomasztó gondolat – mondja Alexander Rybak (31).
Sokszor vannak ilyen hétfői. Mostanában kezdi megérteni ezeket.

Forrás: A-Magasinet Aftenposten. Megjelent: 2018.02.23.
Szöveg: Arve Henriksen.
Norvégról fordította TessaLa. Magyarról fordította: Menyhért Mónika

2009-ben, a “Fairytale”-ben ifjúkori szerelmi csalódásról énekelt. Március 10-én visszatér a Melodi Grand Prix-be, kilenc évvel a moszkvai Eurovíziós Dalfesztivál nemzetközi döntőjében aratott fölényes győzelme után.

Ezúttal a That’s How You Write a Song” dalát énekli, ami egyfajta válasz arra a sok ezer levélre, amit fiatal reménységektől kap, akik a siker titkára kíváncsiak. És éppen ezek között kereshető az ok, ami miatt a művész gyakran kimerítő gondolatokkal találja szemben magát. Ilyenkor aztán a zene egyfajta önsegítő eszközzé válik számára, ha a nyomasztó gondolatok megjelennek.

– Ez a dal segített nekem feldolgozni azt a sokmindent, amit ezek a száguldó gondolatok okoznak nekem. Sok szó van erre: depresszió vagy elbizonytalanodás. Én szívesebben hívom rohanó gondolatoknak. Ez az, amivel a leginkább küzdök – mondja.

“Megtanultam, hogy ez olyasmi, amin időnként keresztül kell mennem, és valahogy ki kell törnöm a negatív érzések spiráljából. Nálam ez azt jelenti, hogy leírom ezeket egy papírra, egy dal formájában.”

2009 máusa. Alexander Rybak és a Frikar az Eurovíziós Dalfesztivál nyerteseként a sajtókonferencián. Fotó: Szergej Ponomarev / NTB scanpix

Elárasztják az érzések

Azok az évek, amik azután következtek, amikor Norvégia harmadik Eurovízió-győzteseként lejött a moszkvai Olimpiai Stadion színpadáról, nem voltak mindig könnyűek.

Nagy, néha nagyon nagy volt a nyomás a koncertszervezők és rajongók részéről, akik mind kapni akartak egy kicsit Rybakból. 2009 óta a 31 éves fiatalember turnéival bejárta Európa nagy részét, megjelent egy gyerekkönyve, a hangját kölcsönözte több gyerekeknek szóló mozifilmben, kiadott nyolc stúdióalbumot és részt vett a svédek “Let’s Dance” (“Szombat Esti Tánc”) című TV-műsorában, csak hogy néhányat említsünk. Mindezek ellenére folyamatosan azt érzi, nem elég jó. És akkor jönnek a száguldó gondolatok.

– Ezek a nehéz pillanatok mindig akkor törnek rám, ha egyedül vagyok otthon. Ilyenkor csak ülök egy helyben, pedig száz elintéznivalóm van, számlákat írni, levelekre válaszolni, de azt se tudom, hol kezdjem. Ha elárasztanak ezek az érzések, akkor csak ülök ott és azt veszem észre, hogy eltelt az egész nap anélkül, hogy bármivel is végeztem volna – mondja Rybak.

– És még ha sikerül is elvégeznem valamit, még annyi mindent kellene. És ez stresszel.

Alexander Rybak úgy érzi, jobb lenne elkerülnie a közösségi média komment-szekcióit. Ez nem mindig sikerül neki. Fotó: Tor Stenersen

Nem jelenik meg felkészületlenül

Mielőtt találkozott az Aftenposten újságírójával az interjú miatt, a művész több órát töltött készülődéssel. Ez a perfekcionista énje miatt van. Gyűlöli, ha nincs felkészülve. Gyakran az ettől való félelme okozza a sötét gondolatokat. Ha azt érzi, cserbenhagyja a rajongóit, az ugyanúgy könnyen lelki válságba sodorja.

– Néha kicsit hülyének érzem magam, amiatt, hogy ennyire perfekcionista vagyok. Bárcsak egy kicsit spontánabb tudnék lenni. Ezért kellett nemet mondanom minden műsorvezetői felkérésre, és minden reality show-ra meg ilyenekre. Az esetek 90 százalékában úgyis csak felkészületlennek érezném magam – mondja Rybak.

Még olyan mindennapos dolgok nehezére esnek, mint bemenni Oslo belvárosába, ha nem készül fel eléggé.

– Nem szeretek vásárolni menni, ha úgy érzem, nem nézek ki tisztességesen – árulja el Rybak.

Méltónak kell éreznie magát a többi emberhez.

– Ha azt érzem, nem vagyok az, akkor felelősséget érzek a szomszédaim iránt és otthon maradok.

Káoszt okozott

Nem emlékszik, mikor jelentek meg először a nagy csúcspontok és hullámvölgyek az életében. De a 22 éves fiú már akkor megértette, mit indított el, amikor a győzelem utáni napon Moszkvából hazafelé tartott a repülőn.

Az Olimpiai Stadion színpadáról biztatott mindenkit, aki találkozni akart vele a Gardermoen-en, amikor a küldöttség érkezése várható volt norvég földre.

Káosz volt a Gardermoen-en, Oslo repülőterén, amikor Alexander Rybak és a norvég küldöttség norvég földön landolt a moszkvai döntő megnyerése után. Arra a káoszra a repülőtéri irányítás nem volt felkészülve. Fotó: Stian Solum Lysberg / NTB scanpix

Sok ezer látogató várt a győztesre.

– Tényleg nem emlékszem sokra abból a repülőútból. Azt hittem, fel vagyok készülve arra, ami vár majd rám, miután nyertem, de természetesen nem voltam – emlékszik vissza Rybak.

Amikor az Aftenposten hét hónappal később elkísérte egy három napos finnországi turnéra, minden egyes koncert után több órát állt hogy kiossza az öleléseket és aláírásokat sikoltozó rajongóknak. Mindenki megkapta, amire várt. A legutolsó emberig.

“Úgy érzem, leginkább azzal tudok csalódást okozni magamnak, ha a rajongóimnak csalódniuk kell bennem.”

Azóta időről időre különböző sztorik láttak napvilágot érzelmi reakciói nyomán, olyan történések, amelyek bulvárlapok címlapjára kerültek. Nem akar ezekről beszélni többet.

– Az elbizonytalanodás érzései általában nem feltétlenül azután jelennek meg, hogy kiírtam valamit a Facebookra. Akkor jönnek, amikor otthon vagyok és elolvasom a rám váró összes e-mailt és SMS-t. Pár nap pihenőt kivehetek, de a gondok sosem mennek szabadságra.

Akár még a kedvenc FIFA-játéka is elő tudja idézni a rossz gondolatokat.

– Nem játszhatok FIFÁ-t, mielőtt elutazom valahova. Azt nem lehet. Ha egymás után háromszor veszítek, mielőtt elindulok, a kedvetlenségemet észre fogják venni rajtam, amikor rajongókkal találkozom.

Beatles-rajongók őrjöngéséhez hasonló jeleneteket figyelhetett meg az Aftenposten, amikor elkísérte Alexander Rybakot egy finnországi turnéra hét hónappal az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjének megnyerése után. Fotó: Arve Henriksen

A fizikai segítségek

Olyan egyszerű tevékenységek, mint a porszívózás vagy a mosogatás szokott neki segíteni kiszabadulni ebből az elégtelenség-érzésből.

– Ha engeded a gondolatokat körbe-körbe száguldani anélkül, hogy valahol véget érnének, akkor a végén nagyon rosszul érzed magad – mondja.

A tél a legrosszabb. A sötétség és a hideg sokszor megbetegíti.

– Fehéroroszországban született norvégként hihetetlenül gyenge az immunrendszerem. Valószínűleg háromszor annyi vitamint szedek, mint bárki más, akit ismerek. Ha nagy projekteken dolgozom vagy hosszabb útra megyek, majdnem mindig lebetegszem, amikor hazaérek és pihenni akarok – mondja.

Változatos zenei kifejezésmód

Az orosz rajongók Alexander Rybakot leginkább mint a popsztárt ismerik. Itthon viszont ugyanannyira ismert klasszikus zenei háttere is.

Ősszel turnéra indul a Trondheimi Szimfonikus Zenekarral.

– Fontos számomra, hogy különböző dolgokban alkothassak. Ezekben találom meg a nyugalmat. Az utolsó klasszikus koncertet követően egy idő után írnom kell egy új popszámot vagy részt venni egy TV-műsorban. Ez biztosítja számomra, hogy átélhetem az élet változatosságának jó érzését.

– Előkelő B-típusú ember vagyok. Az iskolában sokkal rosszabb jegyeket kaptam azokban a tantárgyakban, amiknek az órái 12 előtt voltak, mint amiknek 12 óra után. Ezért mondok nemet sok nagyszerű reggeli TV-műsorra. Ahhoz nagyon jónak kell lenniük – mondja Alexander Rybak. Fotó: Tor Stenersen

Otthon minden támogatást megkap

Alexander Rybak biztos benne, hogy egyesek a fejüket fogják rázni azt olvasva, milyen problémákkal küzd.

– Tudom, hogy szerényen kell hozzáállnom ehhez. Sokan vannak, akiknek nincs szerencséjük az életben, és sokkal rosszabb dolgok miatt depressziósak, mint hogy nem sikerül megválaszolni minden levelüket vagy elveszítenek egy FIFA-meccset – vonja le a következtetést.

A moszkvai győzelem óta eltelt kilenc év megváltoztatta Rybakot, mind művészként, mind emberként. Fehérorosz szülei még mindig fontos támaszt jelentenek neki. És számíthat barátnőjére, Julie Elisabeth Gaarud Holm-ra is, ha nehézzé válik a helyzet.

– Amikor rossz kritikát olvasol, sokkal könnyebb dolgod van akkor, ha egy bölcs barátnő áll melletted. Ebben az évben nem azért veszek részt a Melodi Grand Prix-n, hogy megmutassam magam. Talán ebben változtam a legtöbbet. A művésztől, aki a zene által akar kitűnni, eljutottam addig a művészig, aki a zenét akarja hangsúlyozni saját magán keresztül – mondja Rybak.

Az Eurovíziós Dalfesztivál (2009) előtt nem segítette karrierjét menedzsment. Ma Ronnie Klaussen és Mari Rustøy ügyelnek a karrierjére. Ezenkívül számos ügynöke van világszerte. Az egyik feladatuk az, hogy odafigyeljenek arra, a művész ne foglalkozzon túlságosan a közösségi médiában kapott kommentekkel.

– Arra biztatjuk, hogy ne olvasson olyan sokat ezekből. Tudjuk, hogy ez nem könnyű, és az sem, hogy kiszűrje, melyek a fontosak ezekből – mondja Klaussen, és hozzáteszi: Alexander idősebb is lett és megtanult sokkal több figyelmet fordítani magára, mint azelőtt.

Jobb lettem abban, hogy nemet tudjak mondani. Nem arról van szó, hogy sportot csináljak belőle, inkább hogy azokat tiszteljem, akiknek igent mondok. Aztán az a néhány dolog, amire igent mondasz, sokkal fontosabbá válik –mondja Alexander Rybak. Fotó: Tor Stenersen

 

80 millióan látták a videóját

Mindazonáltal a közösségi média színtere fontos ahhoz, hogy elérje a rajongókat. Ma Rbyaknak saját YouTube-csatornája van. Nemrég a “Kotyik” 80 milliós nézettséget ért el. Most azonban minden akörül forog, hogy mi fog történni az Oslo Spektrumban (a norvég nemzeti eurovíziós válogató helyszíne – a ford. megj.) március 10-én, szombaton.

– Nem érzem, hogy a 2009-es győzelmemet eltörölné az, hogy újra jelentkeztem. Csak képzeljük el, mi lenne, ha valaki, akinek egyszer sikerült jól szerepelnie, nem vehetne részt újra! Képzeljük el, milyen unalmas lenne a foci Világkupa, ha Spanyolország, Németország vagy Brazília nemet mondott volna, a fejlődés megtorpanna – mondja Rybak.

Fontos, hogy higgy az ötleteidben

Az utóbbi években vonószenekarokkal,  iskolai zeneiskolásokkal együtteseivel és kórusokkal szemináriumok tucatjait tartotta. Ezek mindig koncertekkel végződnek, ahol a gyerekek különböző műfajokban játszanak. 

– A gyerekeket nem érdeklik annyira a sikereim, de sokszor kérdezik, merre tovább, ha meg akarják valósítani az ötleteiket. Én ezt meghatónak találom – mondja Rybak.

– Megpróbálom megértetni velük, hogy a legfontosabb, hogy bízzanak az ötleteikben és higgyenek a tehetségükben.

A zenész vallja, hogy ki kell tartani az álmaink mellett, a siker után is. Ismert, hogy ő maga azt nyilatkozta, miután legutóbb megnyerte, hogy “soha többé Melodi Grand Prix”. Most pedig ő az egyik esélyes a győzelemre az Oslo Spektrumban.  A “That’s How You Write a Song”  klipjét már több mint 500 ezren látták (ez mostanra túllépte a 700 ezres nézettséget 🙂 – a szerk.), ami több mint kétszerese a versenytársakénak.

– Nem akarok túl sokat gondolni a nyerésre. Ezúttal sokkal inkább a Spektrumot akarom élvezni és nem csak magára az előadásra gondolni – mondja Rybak.

A döntőt illetően abban bízik a legjobban, hogy képes lesz megálljt parancsolni a rohanó gondolatoknak, és jól érezni magát, amikor eljön az ideje.

– Azt hiszem, csak 50 százalék esélyem van, hogy ez sikerül. 

Olvass még több újságcikket Alexanderről magyarul.

Run by a worldwide team of Alexander Rybak fans